Március másodikáról harmadikára virradó éjszakán kaptam egy elég ijesztő álmot, amelyről fontosnak tartom írni, hogy más embertársakhoz is eljuthasson a figyelmeztetés. Annak ellenére, hogy éreztem, hogy fontos mondanivalója van az álomnak, nem jött számomra semmi konkrét megértés arról, hogy mit akar a jóságos Atyánk közölni ezzel az álommal.
Az álmot pedig a következőképpen láttam:
"Be kellett oltatni magunkat, mert hanem kirúgtak volna a munkahelyünkről. Én, hogy ne rúgjanak ki, levágattam a jobb karomat, hogy abba adják be az oltást, de az mégse kerüljön belém. És úgy visszaillesztettem magamhoz, mintha nem is lenne levágva. Majd ebbe beadták az oltást. Amikor adták be, az volt az érdekes, hogy nem vállba, hanem kézfejbe adták be, és talán kettő vagy három (erre nem emlékszem, hogy pontosan hány) piros pötty volt benne, az oltás folyadékában. Az volt a gondolatom álmomban, hogy ezek a pöttyök a microchipek. De amúgy az egész oltás folyadéka olyan pirosas árnyalatú volt. Na, mindegy, gondoltam, mert mivel le van vágva a karom, úgysem jut belém az anyag.
Miután beadták, elmentünk valakivel (nem tudom már, hogy kivel), beültünk valahová enni, és az éttermekbe is csak oltással lehetett bemenni (mint tavaly május környékén). Volt rajtam egy farmerdzseki, amely alatt oda volt illesztve hozzám végig a levágott kar, és amely alól nem látszott ki az, hogy az a kar már csak egy különálló végtag, nem egy hozzám tartozó testrész.
Fájdalmat egyáltalán nem éreztem, és nem is vérzett egyáltalán, csak időnként megigazítottam a kabát alatt a kart, hogy ne nagyon mozduljon el a helyéről, a vállamtól.
Evés meg csevegés közben azon gondolkodtam, hogy, ha hazamegyek, vajon meddig és hogyan tudom majd eltitkolni a férjem előtt, hogy levágattam a karomat, hiszen úgysem értené meg, hogy miért tettem..."
Ennyi volt az álom. Egyetlen dolog jutott csupán eszembe az álommal kapcsolatban, mégpedig az, amit Jézus mondott a tanítványainak a Máté 18:8-ban:
"Ha pedig a te kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat és vesd el magadtól; jobb néked az életre sántán vagy csonkán bemenned, hogynem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök tűzre."
Mindazonáltal, éreztem, hogy ebben az álomban - bár ez a mondanivaló is benne van - de mégis, ezenkívül még más üzenet is kell, hogy legyen számunkra.
Így aztán elküldtem családtagjaimnak és ismerősöknek is, akikkel már korábban több, más álmainkat is megbeszéltük közösen, és általában jött is valami megértés azokról mindig valakinek a társaságból. De ezúttal őnekik is csak ugyanaz jutott róla eszükbe, ami nekem is: a fent idézett rész Jézus tanításaiból, a Máté 18:8-ban.
Mivel azonban, az egyik kedves ismerősöm szintén érezte, hogy ez az álom fontos üzenetet tartalmaz, a jóságos Atyánk kegyelméből, megosztotta egy másik kedves "útitárssal" (értsd: olyan személy, aki a Krisztus által kijelölt keskeny úton kíván járni), akinek többen is küldtek be hasonló tartalmú álmokat más-más, számomra ismeretlen emberek. Így aztán, őnála összeállt a kép, a többi álommal együtt kerek lett az üzenet. És így utólag visszagondolva, megérthettem azt is, hogy valószínűleg azért nem igazán érthette meg szűkebb körben az álom jelentését senki, mert az Úr azt akarta, hogy több emberrel is megosszuk az álmot és együtt gyarapodjunk. Mert ezáltal több embertársunk szerezhet róla tudomást, és hallhatja a figyelmeztetést.
Azt még szintén érdekesnek találom, hogy ezt az álmot éppen azon az éjszakán láttam, mielőtt napközben bejelentette a magyar kormány, hogy visszavonja azt a rendeletet, miszerint a munkáltatók dönthetnek a dolgozóik oltási kötelezettségéről.
Az a kedves útitárs, aki megkapta ehhez az álomhoz - meg a többi, ehhez kapcsolódó álomhoz együttvéve - a megértést, a következőket mondta: ezekkel az álmokkal Isten arra figyelmeztet bennünket, hogy nehogy azt higgyük, hogy ezzel most vége a terrornak, mert a kormány már visszavonta a járványügyi korlátozásokat, és így, a fent említett rendeletet is, az oltással és a munkahellyel kapcsolatban. Mert ősztől újra elkezdik majd erőszakos intézkedésekkel rákényszeríteni az embereket az oltás beadatására, sőt, most még erőszakosabb intézkedésekkel fogják ezt kikényszeríteni az emberekből. Ezt az is alátámasztja, hogy az álomban ahhoz, hogy megtarthassam a munkahelyemet, levágattam a karomat, és oda adattam be az oltást. Nem volt például olyan lehetőségem, mint eddig, hogy sokan, akik nem akarták az oltást, de védettségi igazolványt akartak szerezni, korrupció által, pénzzel megvásárolhatták azt egy-egy orvostól, az oltás beadatása nélkül. Tehát, ez azt is előrevetíti, hogy most már szigorúbban fogják ellenőrizni azt, hogy az oltás valóban be legyen adva mindenkinek, és erre alkalmasak lesznek az újabb oltások, amelyekben nem kizárt, hogy alkalmazásra kerül valami microchip-szerű - ha nem is konkrétan microchip - azonosításra és ellenőrzésre alkalmas technológia.
Amit még szintén fontos tudni, az az, hogy most a háborúval elterelik a figyelmünket erről a témáról, de a háború leple alatt előkészítik az újabb járványhullámot, amelyre hivatkozva fogják majd mindezt kikényszeríteni újabb szigorításokkal, rendeletekkel. És teszik mindezt úgy, hogy a legtöbb ország a WHO kezébe adja majd át a járványügyi rendeletek meghozásának jogát. Ez utóbbiról már több helyen is olvasható, hogy folyamatban van.
Aki bővebben is szeretne hallani a fenti témáról, az alábbi linkeken megteheti: