Mint írhattam pár nappal ezelőtt, hogy, ha Isten is úgy akarja, később meg fogom írni a testvérem álmát is, amely azt a figyelmeztető álmot erősíti meg, amelyet én kaptam Atyánk jóvoltából, és amelynek címe: "Amikor a zöld pirosra vált". Az alkalom arra, hogy megírjam ezt is, most érkezett el.
Aki esetleg nem olvasta a fent említett figyelmeztető álmot, de szeretné elolvasni, az alábbi linken megtalálja:
https://samariai-asszony.blog.hu/2024/12/04/amikor_a_zold_pirosra_valt_figyelmezteto_almok
Visszatérve tehát a testvérem álmára: az első álomképben lovakat látott, amelyek törzse másfélszer olyan hosszú volt, mint amilyen hosszú szokott lenni a lovak törzse a valóságban. Látott egy embert is, akit az egyik ló maga alá nyomott. Ő odament, és kiráncigálta az embert a nehéz testű ló nyomása alól. Ám azt láthatta, hogy az ember bal karja lebénult, mert túl sok ideig volt nyomás alatt, és így nem kaphatott vért a ránehezedő ló súlya alatt. Az ember bal karja használhatatlanul lógott. Ennyire emlékszik ebből az álomból.
A következő álomképben már azt láthatta, hogy valami állat odament anyánk elé. Arra nem emlékszik, hogy milyen állat volt, de a lényeg az, hogy ez az állat átváltozott egy közepes termetű majommá. A majom pedig anyánk kezében ismét átváltozott, ezúttal egy nagy madárrá.
Ennyi volt a két álomkép, amit a testvérem kapott a jó Atyánktól. Ő nem értette, hogy mit jelenthet, de elmesélte nekünk. Mi sem értettük rögtön, de kis idő múlva megkaptam rá a megértést, hála érte Atyánknak.
A megértés pedig a következő: esedékes az apokalipszis következő lovainak érkezése. A fehér ló, mint tudjuk, már eljött globálisan is, pár éve a betegségekkel, a járvány idején. Ezt követik: a vörös ló (háború/háborúság) és a fekete ló (nagy nyomorúság, éhínség, nélkülözés), majd a fakó ló/sárga ló - Biblia-fordítástól függően - (a halált jelképezi). Mind az összes ló nagy nyomás alá helyezi az emberiséget, komoly megpróbáltatások elé nézhetünk hamarosan.
Isten azért engedi, hogy mindez megtörténjen, hogy a bűnös, jólétben eltorzult lelkű emberek ("a kutya is jó dolgában bolondul meg" - tartja a mondás) a megpróbáltatások révén hozzá forduljanak és Krisztus által megszabadulhassanak bűneiktől, megtisztulhassanak a lelkükre nehezedő terhektől. A következő lovak által okozott nyomás várhatóan nagyobb lesz, kb. másfélszer olyan nagy lehet (vagy másfélszer olyan hosszú ideig fog tartani), mint amekkora nyomást az előző ló jelentett az emberiség számára.
Az álomban a testvérem Isten szerepébe volt helyezve, így az ő szemszögéből láthatta a jelenetet. Isten látja az emberek nyomorúságát, és azt is, hogy a nyomás mekkora prés alá helyezi őket. Lesznek, akik belepusztulnak, de lesznek, akiket Isten megszabadít a nyomás terhe alól. Akik nem fordulnak időben Istenhez, azoknak meg kell tapasztalniuk a nyomás súlyát és a veszteséget is. De ha még éltükben hozzá fohászkodnak, megalázkodnak és meglátják bűneiket, amelyek ide juttatták őket, őszintén meg tudják bánni azokat, és Isten bocsánatáért esedezhetnek. Isten pedig megbocsát, és lenyúl értük, kiráncigálja őket a nyomás alól. Ám sokaknál, akik késlekednek a megtéréssel, mindez csak akkor történik meg, amikor már maradandó veszteségek érik őket, amikor már "lebénult a fél karjuk". A fél kar elvesztése a bűnöktől való szabadulást is jelképezi, hiszen Jézus azt mondta, hogy ha az egyik karunk bűnre visz, vágjuk le azt, mert jobb nekünk fél karral menni az életre, mint ép testtel menni a gyehenna tüzére (Márk 9:43). Tehát, a nagy nyomorúság nemcsak nyomort okoz és nyomást helyez az emberekre, hanem ugyanakkor esélyt is teremt a megtisztulásra, a bűnök rabságából való szabadulásra.
Ezt - a bűnöktől való szabadulásnak a folyamatát - jelképezi a következő álomképben az állatok átváltozása is. A bűnöktől eltorzult, először felismerhetetlen állat lelke lassan kezd emberi alakot ölteni Isten kezei között (ebben az álomképben anyánk jelképezte az Atyát), először még csak majommá változik, de már közepes termetű, emberszabású majom, amely ugyan hasonlít az emberre, de mivel még nem tisztult meg és nem szabadult meg teljesen a bűnöktől, ezért nem tud még emberként kinézni a lelke, csak majomként. Ám, aki mindvégig kitart, az üdvözül (Máté 10:22), és a végén már annyira megszabadul a bűnök terhe alól Isten kezei között, Krisztus megváltása által, hogy a lelke olyan lesz, mint egy madár, és szabadon szállhat, mint az angyalok vagy a madarak, akár a Mennyország kapuja felé is.
