Éjszakai álmomban azt láthattam Atyánk kegyelméből, hogy hoztak egy olyan új törvényt, miszerint mindenki a személyi igazolványával el kellett, hogy menjen egy hivatalba, talán az okmányirodába vagy kormányablakba, mert valamit újítást, módosítást kellett bele írni, és az mindenkinek benne kellett, hogy legyen a személyiben.
Hosszú sorbanállás volt a hivatal előtt, mire sorra kerültünk, mert sokan voltunk. Sorbanállás közben néztem, hogy több olyan ügyintéző is volt közöttük, akik egy régebbi munkahelyemen, az akkori ügyfélszolgálaton kollégáim voltak anno, de nem mindenki, mert voltak új arcok is közöttük. (Azonban egyikük sem az az ember volt, akik a valóságban tényleg kollégák voltak, hanem más arcok voltak az álomban...) Csodálkoztam álmomban, hogy mi történhetett, talán azt a csoportot kérték fel erre a feladatra?
Aztán az is előfordult egy-két alkalommal, hogy amikor tudtam volna, hogy én kerülök sorra, engem hátrébb soroltak, és másokat szólítottak az ablakhoz az ügyintézők. Meg akartam kérdezni tőlük, hogy emlékeznek-e még rám, mert együtt dolgoztunk annak idején. Arra azonban nem emlékszem, hogy végül ezt a kérdést megtárgyaltuk volna, amikor végre, hosszas várakozás után én is sorra kerültem. Csak arra emlékszem, hogy valamit írtak a személyi igazolványba, amely nem ilyen személyigazolványkártya volt, mint manapság, hanem az a régi fajta, több lapból álló kis könyvecske volt a személyi igazolvány.
Mire feleszméltem, gyorsan túl is voltam az ügyintézésen, és miután távoztam az ügyintéző ablakától, próbáltam felfedezni, hogy mi változott a személyimben. Valami bélyegzővel nyomott, kis zöldes színű pecséteket láttam a kis könyvecskében, amik elég furák voltak, olyan négyzet alakúak voltak, mint a QR kódok, de nem QR kódok voltak, hanem csak az alakjuk hasonlított rá. Tehát, igazából akár bélyegnek is nevezhetem őket, mert olyan alakjuk volt, mint a bélyegnek, bár nem teljesen olyanok voltak, mint a postai levélbélyegek, mert talán nem ragasztották őket, hanem mintha irodai bélyegzővel nyomták volna rá a lapokra. És amikor megnéztem alaposabban, közelebbről, akkor észrevettem, hogy a bélyegek közepében van egy-egy apró betűs írás, amit alig lehetett elolvasni, annyira apró betűkkel volt írva. Ám amint mégis sikerült elolvasnom, meglepődtem és meg is ijedtem attól, amit láttam: valami ilyesmit írt: "Lehetsz te is jó magyar kisördög"!
Ekkor elgondolkodtam azon, hogy ezek vajon régi pecsételések lehetnek rajta, vagy újak? Vagy van közöttük olyan, amelyik régi, és van, amelyik új, most bélyegezték rá? Ezzel a töprengéssel véget ért az álom, mert felébresztett az ébresztőóra...
A megértés, ami jött erre az álomra, szerintem elég egyértelmű, valószínűleg sokan rájönnének a jelentés lényegére akkor is, ha ezt az írást most nem olvasnák tovább... De nézzük, hogy egészen pontosan mire is figyelmeztethet a jóságos Atyánk ezáltal?
Az új törvényről, az ügyfélszolgálatról, a személyiről és a bélyegzésről, valamint a ráírt "Lehetsz te is..." szlogenről egyértelműen a digitális állampolgárság és/vagy az Ügyfélkapu+ juthat eszünkbe, és valójában erről is van szó. Hiszen a lépten-nyomon fellelhető nagy plakátokon is az a szlogen szerepel, hogy: "Legyél te is digitális állampolgár!"
A bélyegről és a ráírt kisördögös szlogenről pedig a fenevad bélyegére asszociálhatunk. Ám nekem a hosszú sorbanállásról még azt is eszembe juttatta a Lélek, hogy pár éve még az oltásért álltak ugyanilyen hosszú sorban a magyar emberek, ami szintén sokakat úgy sodorta a vesztükbe, hogy nem is sejtették azt. Tehát, nyilvánvaló, hogy ez az egész folyamat, a megpróbáltatások sorozata már akkor elkezdődött. Vagyis, igazából nem is akkor, hanem már azelőtt, jóval korábban megtörtént mindannyiunkkal, amikor még csak lelki szinten vettük fel a fenevad bélyegét azzal, hogy bűnbe estünk, és bűnt bűnre halmoztunk. Erre utalhat az álom végén az a jelenet, amelyben azon töprengek, hogy vajon melyik bélyeg került most bele a személyibe, és melyik lehet régi...
Ezek a történések, amelyek az utóbbi években tesznek bennünket próbára, és fizikai szinten is ennyire láthatóvá váltak, már csak a hab a tortán, hogy minden nyilvánvaló legyen, és, hogy könnyebben megláthassuk azt, hogy miben vagyunk, és, hogy mi mellett tesszük le a voksunkat újra és újra.
Tovább vizsgálgatva a bélyegen látott szlogent, amely így szólt: "Lehetsz te is jó magyar kisördög!", az a megértés is jött, hogy itt már minden mindennel összefügg. Mert itt már nem csupán a digitalizációról és a vele járó diktatúráról van szó, hanem ennél is többről: a közelgő háborúról! Mert ki lehet a "jó magyar kisördög"? Ki más, mint, a jó magyar hazafi, egészen pontosan: a fiatal, jó magyar katona! Kicsit kutakodtam ma a hasonló hangzású szlogenek után, és rájöhettem, hogy mostanában a fiatalokat is hasonló szlogenekkel toborozzák tartalékos katonának! Hogy csak hármat említsek ezek közül, a teljesség igénye nélkül:
"Szeretem, megvédem! Csatlakozz a területvédelmi tartalékosokhoz, és legyél te az, akire mindenki felnéz!"
"Legyél te is acélkocka!"
"Legyél te is ambiciózus és magabiztos a tatai tüzérosztálynál!"
Közben pedig azt is megtudtam, hogy a toborzás nagy sikernek örvend, annál is inkább, mivel magyarországi szinten elég magasnak számító havi jövedelemmel honorálják azt, ha valaki vállalja a kiképzést és a tartalékos katonai szerepet. Ha egy fiatal vállalja mindezt, akkor még inkább úgy tűnhet számára, hogy megéri, hiszen, mivel a 25 év alattiak adókedvezményében is részesül, sokkal magasabb nettó jövedelmet kaphat kézhez, mint egy idősebb sorstársa. Az már egy másik kérdés, hogy, ha nemsokára háborúra kerül sor - márpedig ez egyre valószínűbbnek tűnik - akkor sajnos nem sokáig élvezhetik ezt a jövedelmet, már, ha egyáltalán sikerül túlélni azt...
"Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek.
De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket.
Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.
Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg.
Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.
Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által,
A ki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele." (1.Thess 5:3-10)
Miután lejegyeztem ezt az álmot, megtudtam, hogy nem csak én kaptam az éjszaka, mára virradólag ilyen figyelmeztető álmot, hanem velem együtt legalább négyen kaptunk hasonló jelentéssel bíró álmot mára, és ezek csak azok, amelyekről értesültünk és tudunk, de vajon még hányan kaphattak most hasonlókat, akikről nem tudunk?
A következő hangfelvétel készítője az egyike azoknak, akik ilyen álmot kaptak, érdemes meghallgatni az alábbi linkre kattintva:
