Ma hajnalban talán három álomképet láthattam, de ebből már csak kettő jut eszembe, az első és a harmadik. A másodikat sajnos elfelejtettem, így arról nem tudok írni jelenleg. A következő álomképekre emlékszem:

1. Az első álomképben az exférjemnél voltam, aki az álom szerint azonban nem az exem volt, hanem a férjem, mert még házasok voltunk. Valamelyikünknek születésnapja volt, és azt szándékoztuk „megünnepelni”. A tervek szerint az ajándék az lett volna, hogy hármasban paráználkodjunk, megkérnénk még egy nőt, aki beszállna a légyottba. Meg is volt erre a célra a kiszemelt partner, egy fiatal hölgy, aki beleegyezését is adta a dologhoz. Mielőtt a dologra sor került volna, észrevettem, hogy a páromnak valami barna piszok van a lábai között, olyan helyen, ahol nem igazán látszik, csak akkor, ha az ember ezt a részt különösen megfigyeli. Elküldtem tehát zuhanyozni, és mondtam, hogy alaposan mosakodjon meg. Ő el is ment zuhanyozni, ám amikor kijött a zuhany alól, nem a saját törölközőjét vette el, hanem az új törölközőt, ami a vendég számára volt kitéve. Emiatt bosszankodtam egyet magamban, de talán csak annyit kérdeztem, hogy miért az újat vette el, a sajátja helyett, de nem volt kedvem vitatkozni emiatt különösebben. Időközben, amíg a férjem lezuhanyzott, a fiatal hölgy kiment a házból. Én elgondolkodtam, hogy nekem igazából ehhez az egészhez nincs is kedvem, csak a férjem kedvéért mentem bele ebbe a hármasba, hogy a kedvére tegyek, mert szülinap van. És egyfajta undor fogott el attól a gondolattól, hogy mi most nemsokára mit fogunk csinálni. Ezután kimentem, hogy hívjam vissza a fiatal hölgyet a házba, gondoltam, hogy elküldöm őt is zuhanyozni, mert már felszabadult a fürdőszoba. Odakint a fiatal hölgy közölte, hogy most még nem tud jönni, mert valahová eltűnt a gyermeke, és őt keresi. És kereste az udvaron, meg a környéken mindenfelé, de a gyermek nem került elő. A férjem közben kezdett méltatlankodni, hogy akkor most mi van, lesz már valami az egészből, vagy semmi? Mondtam neki, hogy „nem látod, hogy most nem tud jönni, mert elveszett a gyermeke, és most neki őt kell keresni?” És elindultam én is a gyermek keresésére, de nem találtam én sem. Eddig tartott ez az álomkép.
2. A következő álomképben, amire emlékszem, azt láthattam, hogy új laptopot készültem vásárolni. Az ismerősök pedig a lelkemre kötötték, hogy figyeljek oda, hogy mit veszek, nehogy valami vacak hamisítványt vegyek. Nagyon fontos, hogy figyeljem meg, hogy a laptopon legyen feltüntetve a márkanév és a típusszám. Ha ezek nem lesznek láthatók rajta, akkor nehogy megvegyem azt! Ennyire emlékszem ebből az álomképből. Megértést még nem kaptam rá sajnos…

Az első álomképre az a megértés jött, hogy az exférjem, aki az álom szerint még a férjem volt, a régi életemet jelképezte, és, valamilyen szinten, a régi énemet, jellememet is. A piszok, amelyet rajta megláttam egy alig észrevehető helyen, a rejtett, leplezett bűnöket jelképezi. Sajnos, ezt a problémát testi módon próbáltam orvosolni, beküldtem a zuhany alá, és nem arra a döntésre jutottam, hogy lefújni az egész bűnös programot, amelyre készültünk. Pedig ez lett volna a helyes megoldás, nem csak a testet kellett volna megtisztítani, hanem sokkal inkább a lelket a paráznaság bűnétől és más rejtett bűnöktől. A parázna lelkület egyértelműen megmutatkozik abban, hogy a születésnapot egy „édeshármassal” akartuk megünnepelni. Bár a valóságban én soha nem vettem részt ilyenben, és nem is szerettem volna… Az azonban tagadhatatlan, hogy parázna lelkületben éltem én is. Az a tény, hogy az álomban a párom kedvéért belementem egy ilyen dologba, még akkor is, ha én magam undorodtam ettől, arra utal, hogy még mindig lehetnek bennem olyan tulajdonságok, amelyek a régi énemből még mindig bennem vannak, amelyektől még nem sikerült teljesen megtisztulni, megszabadulni. Ilyenek lehetnek pl. a lelki paráznaság és a megfelelési kényszer. Habár manapság testi értelemben már nem paráználkodom, lelkileg még kísérthető vagyok, és előfordulhat, hogy lelki értelemben elbukom, és esetleg olyasmit teszek, ami nem Istentől van, hanem emberektől, ez pedig Isten előtt nem kedves. És ezt valóban jól mutatta az álom, hogy a régiek által vagyok kísérthető, mert a régi életemből származó emberek és szellemiségek által vagyok provokálható, hiszen nekik is kedvezni akarok, és még mindig meg akarok valamilyen szinten felelni az ő emberi, testi gondolkodásból származó elvárásaiknak.

Ha pedig én még mindig emberek elvárásainak akarok megfelelni, nem pedig Istennek, akkor annak az lehet a szomorú következménye, ami az álomban is történt: eltűnt, elveszett a gyermek, aki a lelket, a lelkünket jelképezi az álmokban. Így lélektelenedünk el, ha nem az Atyához vagyunk hűségesek, hanem a régi énünk által megkísértve, az „óember” elgondolásainak engedelmeskedünk, és ezért akár testi, akár lelki paráznaságba keveredünk. Mert nem a Teremtő Atyánknak, hanem embereknek akarunk megfelelni. Ez az álom tanulsága.

Ehhez kérem Atyánk segítségét, hogy tisztítsa ki belőlem, a lelkemből azt, ami bűn, piszok, szennyeződés maradt még rajta, szabadítson meg ezektől a régi „programoktól”, beidegződésektől, és fogja a kezemet, vezessen, és oltalmazzon meg, ha új kísértések jönnek velem szembe, hogy ne essek a bűnnek semmilyen csapdájába, még gondolati szinten sem, hanem szabad lélek lehessek.

„Keressétek az Urat, a míg megtalálható, hívjátok őt segítségül, a míg közel van.

Hagyja el a gonosz az ő útját, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.

Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr!

Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:

Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.

Mert örömmel jöttök ki, és békességben vezéreltettek; a hegyek és halmok ujjongva énekelnek ti előttetek, és a mező minden fái tapsolnak.

A tövis helyén cziprus nevekedik, és bogács helyett mirtus nevekedik, és lesz ez az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, a mely el nem töröltetik. (Ésa 55:6-13)