Ebben az írásban egy igen gyakori tévhitet szeretnék tisztázni, amelyet korábban sajnos én is hittem, és csak jóval azután kaptam meg erről a jóságos Atyánk kegyelméből a megértést, miután elindultam az igazságkeresés útján.

A különböző (keresztény) vallásokban az emberek hajlamosak azt mondani, azt hinni, hogy a Biblia maga az Ige. "Olvassuk az Igét" vagy "olvassuk Isten Igéjét" - szokták mondani az emberek, sőt, gyakran még a lelkipásztoroktól is hallhatjuk ezt. Ám valójában az Ige már akkor létezett, amikor a Biblia, az Írások és a teremtett világ még sehol sem voltak. Sőt, Isten az Ő Igéjével teremtette meg a világot. Erről szól most ez a bejegyzés.

"Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; Ez a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt." (János 1:1-5)

A fenti, amúgy elég nehezen érthető idézetet olvasva a Bibliában, dilemmába eshetünk, hogy ez a kijelentés mit is akar jelenteni. Én sem értettem sokáig. Először, amikor olvastam, ezt a részt többször is átolvastam, de hiába erőlködtem, az elmémmel ezt nem voltam képes felfogni. Így aztán kénytelen voltam továbblépni, hisz rájöttem, hogy teljesen mindegy, hogy hányszor olvasom át, úgysem fogom jobban megérteni. Aztán, egyszercsak, amikor már nem is gondolkodtam rajta, megadta nekem ezt a megértést is az Úr, ajándékba, Lélek által.

Ám, bármennyire is nem értjük a fenti idézetet, annyit azért mégis megérthetünk belőle emberi logikával is, hogy nem maga a Biblia az Ige, hanem a Biblia bizonyságot tesz az Igéről. Hiszen az Ige már a teremtés előtt létezett, míg a Biblia, az Írások csak jóval azután lettek megírva. Tehát, a Biblia egy eszköz Isten kezében, olyan írások összessége, gyűjteménye, amelyek bizonyságot tesznek Istenről és az Igéről, Krisztusról, illetve az általa hirdetett Evangéliumokról (az örömhírről, amelyet először Jézus, és majd az Ő apostolai is hirdettek az emberek között).

Jézus - amikor a farizeusokat megdorgálja - maga is kijelenti azt, hogy az Írások, a Biblia bizonyságtétel, amely Őróla tanúskodik:

"Azért tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Pedig ezek is rólam tanúskodnak. Mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen." (János 5:39-40)

Sőt, ha megfigyeljük, még azt is megérthetjük, hogy az Ige által lett minden, az Ige nélkül semmi sem lett volna. Magyarul: az Ige által teremtődött minden. És, ha megnézzük a Teremtés könyvét, ott is azt olvashatjuk, hogy Isten az Igével teremtett:

"Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap." (Mózes 1:1-5)

Tehát, ha ezt a három fenti idézetet megfigyeljük, összevetjük, abból az derül ki, hogy az Ige nem más, mint Isten szava: az a szó, amellyel Isten mindent teremtett, vagyis az élet szava, azaz Krisztus maga. Nem kimondottan Jézus, hanem a Krisztus. Mert amikor emberi testet öltött az Ige (Krisztus), akkor lett Jézus. 

 János Evangéliumában olvashatjuk ezt a kijelentést, innen megérthetjük, hogy miről (vagy kiről) is van szó:

"És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. 

János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál. És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett. Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt." (János 1:14-18)

Ha a fenti idézetet megfigyeljük, ebből kiderül, hogy "az Ige testté lett" és, hogy János bizonyságot tett Őróla, és, hogy, aki János után jött, az valójában már János előtt is volt, létezett. És, hogy Őáltala kaphattuk meg Isten kegyelmét, és, hogy ez nem más, mint Jézus Krisztus. Istent soha senki nem látta, hanem az egyszülött Fiú (Jézus Krisztus) jelentette ki őt. 

Tehát a fentiekből az derül ki, hogy Jézus Krisztus nem más, mint Isten szava, maga az Ige, az élet szava, amellyel Isten teremtett. Ezért van az, hogy az Ige testté lett, és az is, hogy, noha Jézus testben János után érkezett a Földre, valójában mégis már János előtt is létezett (hiszen Isten az Igével teremtett mindent, tehát Krisztus már a teremtéskor is létezett).

Később, amikor Jézus már testben a Földön volt, ki is jelentette: 

"Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt." (János 14:6-7)

"Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem." (János 14:10-11)

Krisztusnak a mindenek előtti létezéséről egyébként már Dávid is tett korábban említést a Zsoltárában, amikor Jézusról prófétált:

"Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá." (Zsoltárok 110:1)

Tehát, már Dávidnak is ura volt Jézus Krisztus, annak ellenére, hogy a Földre még meg sem született, hiszen testi értelemben Jézus Dávidnak az utóda. Ahogyan több helyen is nevezik Jézust, "Dávid fia". És mégis az ura.

Amikor a farizeusok kérdésekkel faggatták Jézust, Ő válaszolt nekik, majd megkérdezte tőlük:

"Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?

És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni." (Máté 22:42-46)

Összegezve tehát a fentieket, nem a Biblia az Ige, hanem Krisztus maga az Ige, és a Biblia, az írások bizonyságot tesznek az Igéről, Krisztusról, Isten szaváról. Jézus pedig Isten szavának a megtestesülése, a földi, emberi testben történő megjelenése volt.