Egy családtagom kapta a következő álmot jó Atyánk kegyelméből, ő pedig megírta nekem:
"Éjszakai furcsa álmomban volt egy nagy víz, tó vagy más víz, nem tudom, de rengeteg ember fürdött benne. Nekem volt egy szörfdeszkám amin egy (istenhívő) amerikai srác ismerősöm hason fekve evezett a kezeivel. Nagyon gyorsan haladt, cikázott a sok fürdőző ember között, jól kikerülte őket, annak ellenére is, hogy hihetetlen sebességgel haladt, nem ment neki senkinek. De az emberek dühösek lettek rá, hogy veszélyes, amit művel rájuk nézve, és elkezdtek háborogni.
Aztán jött valami nagy veszélyes hal, cápa vagy nem tudom mi, és menekültek az emberek. Én nem voltam a vízben, és ha jól emlékszem, még próbáltam is mutatni az utat az embereknek, hogy erre meneküljenek, amerre én voltam. Ebben a részben már nem emlékszem hogy az amerikai srác benne lett volna. Ennyire emlékszem az álomból."
Én pedig a következő megértést kaptam ehhez az álomhoz, jó Atyánk kegyelméből, amelyet én is megírtam e családtagnak válaszként:
"Nekem az a megértés jött erről az álomról, hogy te is meg az amerikai srác is Isten embereit jelképezitek az álomban (mivel mindketten hisztek Istenben, és ezt fel is vállaljátok). A víz, amelyben te nem voltál benne, az a népek tengere, a tömegszellem és a testi emberek véleménye. Te azért nem voltál benne, mert viszonylag magányosan élsz, keveset tartózkodsz emberi társaságban. Az amerikai hívő srác, azaz Isten emberei közül sokan - bár ott vannak a vízen, benne vannak a tömegben, - a te szörfdeszkáddal (vagyis Isten segedelmével és Krisztus szavaival) felvértezve nem süllyednek el a népek tengerében, nem engedik, hogy a tömeg, az emberek véleménye és elvárásai elsodorják őket vagy visszahúzza őket a mélybe, hanem ügyesen manővereznek fölötte, mint amikor Jézus a tenger vizén járt Péterrel, és Péter sem süllyedt el a vízben mindaddig, amíg Jézusra figyelt.
A valóságban is dühösek az evilági, testi élvezeteknek élő emberek, akik a népek tengerében fürdőznek, mert nem tetszik nekik, és háborognak, ha Isten emberei "különcködnek" és másképp gondolkodnak, mint ők, netán még megtérésre is el akarják őket vagy hozzátartozóikat hívni, mert ez veszély jelent az ő testi életükre, testi jólétükre és élvezeteikre nézve.
A hirtelen megjelenő veszélyes hal, ami elől mindenki menekülni próbál, megintcsak azt jelenti, amit már többen is megkaptunk, több álomban is: hogy hirtelen jön a veszedelem a népek tengerére. Isten emberei (te) az Atya oltalmában vannak, és mutatják az utat a veszélyben lévők számára is, hogy Krisztusnál van a szabadulás útja, de az a kérdés, hogy hányan hallgatnak rájuk..."
"Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek.
De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket. Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg. Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe." (1. Thessalonika 5:3-8)