Oct. 8, 2022
Tegnap dél körül kimentem az udvarra, hogy a macskámnak enni adjak, és ahogy lehajoltam és kanalaztam ki az eledelt a macska edényébe, hirtelen valami szúrós vegyszerszagot éreztem, ami belement a torkomba is, és rögtön kezdett fojtogatni ez a vegyszeres levegő. Aznap még egyet sem köhintettem mindeddig, de ekkor olyan köhögőrohamot kaptam, hogy úgy éreztem, hogy mindjárt megfulladok.
Ekkor hirtelen jött egy olyan gondolat, hogy nézzek fel az égre, és az a gyönyörű kék ég - amit reggel 9-kor még megcsodáltam, hogy milyen szép tiszta, sehol egy felhő, mondhatom, hogy makulátlan volt - ekkorra már tele volt csíkozva, keresztül-kasul. És még mindig folyamatosan jöttek-mentek a repülőgépek, és folytatták a műveletet.
Most már bebizonyosodott, hogy ezek nem pusztán kondenzcsíkok, mint ahogy az ellentábor magyarázza, mert annak nem lehet ilyen fojtogató, szúrós vegyszerszaga. Másrészt, én nem is vettem észre mindeddig, hogy megint csíkok vannak az égen, amíg el nem kezdtem fulladozni tőle. Csak ezután néztem fel az égre, tehát még azt sem lehet mondani, hogy láttam a csíkokat, és pszichésen előidéztem magamnak e tüneteket... Olyasmi volt a szaga, mint annak a régi, nagyon erős tisztítószernek, amit még gyerekkoromban használtak, ha nagyon piszkos helyiséget takarítottak ki, nem emlékszem már, hogy melyik volt az, marószóda, vagy kénsav volt. Mindenesetre, valami furcsa, savanykás íz lett a torkomban tőle.
Korábban gyakran elgondolkodtam azon, hogy vajon mi az igazság ezzel kapcsolatban, vajon összeesküvés elmélet-e az, amit mondanak sokan, hogy mérgeket permeteznek ránk az ilyen repülők, de most Isten megengedte, hogy megtapasztaljam a saját "bőrömön", hogy mi a valóság.
Ekkor bementem a házba és megittam egy pohár vizet, hogy lemossam a torkomból ezt a kellemetlen, savanykás ízt, és, hogy enyhítsek a köhögésemen. Ezután jobban lettem, elmúlt a köhögésem is, és az jutott eszembe, amit Jézus mondott a mérgezésről, hogy az Ő követőinek a méreg sem árthat meg:
"Azok pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak.
Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak." (Márk 16:17-18)
Ezt, természetesen nem úgy kell érteni, hogy szándékosan megmérgezik magukat, mondván, hogy úgysem árt meg nekik, - mert, ez, ugyebár Isten kísértése lenne - hanem például úgy, hogy, ha akaratuk ellenére valaki vagy valami megmérgezné őket, akkor sem halnának meg. Erre történt is később egy példa Pál apostollal, amikor egy kígyó megmarta:
"Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tűzre tette, egy vipera a melegből kimászva, az ő kezére ragada.
Mikor pedig látták a barbárok az ő kezéről függeni a mérges kígyót, mondják vala egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagya élni a bosszúállás, noha a tengerből megszabadult.
De néki, minekutána a kígyót lerázta a tűzbe, semmi baja sem lőn.
Azok pedig azt várják vala, hogy ő meg fog dagadni, vagy nagyhirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatva értelmöket, istennek mondják vala őt." (Apcsel 28: 3-6)
Tehát, ha Istenben igazán hiszünk és bízunk, és a Krisztus által tanított úton járunk, a méreg sem árthat meg nekünk, valójában nincs okunk félni vagy rettegni emiatt sem. Hiszen van nekünk oltalmunk a Mindenható Atyától. És, ha esetleg, Isten valami oknál fogva mégis megengedné, hogy mérgezést szenvedjünk, akkor sem kell félnünk, hanem jusson az eszünkbe a következő mondat is, amit ugyancsak Jézus Krisztus tanított:
"És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában." (Máté 10:28)
Aki szívesen hallana további tapasztalatokról is a témában, másoktól is, azoknak ajánlom megnézni a következő videót is:
