Álmomban azt láthattam, hogy egy autópályán autóval utazva tartok hazafelé. Nem tudom, hogy milyen településen voltam, ahonnan hazaindultam, de azt tudtam, hogy mielőtt hazamennék, be kell ugornom a gyerekekért a suliba, hogy őket is hazavigyem. Ám sajnos nem haladhattam előre, mert akadály volt az úton, ezért leállt a forgalom: valami javítások miatt feltörték az utat. Ha jól emlékszem, talán villanyvezetékeket helyeztek le a talajba, amelyek az autópálya alatt haladtak el, és ezért törték fel az aszfaltot. Ezért ott álltunk az autókkal sorban, sokan, mint általában nagy dugók vagy balesetek következtében.

Közölték velünk, hogy addig sajnos nem indulhatunk el, amíg nem végeznek az útburkolat helyreállításával. Sajnos, nem tudják megmondani, hogy ez meddig fog tartani. Én pedig mondtam, hogy ez "nagyszerű, még csak ez hiányzott", néztem az órát, és idegeskedtem, hogy nem fogok délután 5 óráig odaérni az iskola elé. Márpedig az iskola 5 órakor bezár, addig el kell vinni a napköziből a gyerekeket.

Ennyire emlékszem ebből az álomból, és a megértés pedig az, hogy ez egy figyelmeztető álom számomra, és azok számára is, akik ezt olvassák. Az álom jelentése az, hogy, ha a széles úton járunk, világi életet élünk, vagy az emberi tömegekhez alkalmazkodunk, embereket követünk Isten szava helyett, akkor ezen a széles úton minden, ami van, és, ami történik, feltart bennünket, elveszi az időnket vagy eltereli a figyelmünket, és mindenféle módon megakadályoz bennünket abban, hogy a gyermekeinkhez eljussunk. Az, hogy villanyvezetékek elhelyezése miatt voltunk feltartva az úton, azt is jelképezheti, hogy sokszor a világosság angyalának öltözik a megtévesztés, a Sátán, avagy az Antikrisztus, és úgy téveszt meg bennünket, hogy azt higgyük, hogy jó helyen vagyunk és jó úton járunk, pedig valójában megtévesztés áldozatai lettünk, és tévúton járunk.

"Mert az ilyenek [Fil. 3,2.] hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.

Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát [Csel. 16,16-18.] világosság angyalává." (2. Kor. 11:13-14)

A gyermekünk itt tulajdonképpen a lelkünket jelképezi, tehát, a világ, a tömegek útján járás mindenképpen akadályoz bennünket abban, hogy lélekben gyermekké váljunk, megtisztuljunk, és, hogy így, megtisztulva érhessünk haza, amikor az idő elérkezett számunkra, az Atyához. Mert az Atya országát csak az láthatja meg, aki lelkileg újjászületik, és megtisztul Krisztus által, azaz gyermekké válik.

"Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan [Tit. 3,5. Mát. 18,3.] nem születik, nem láthatja az Isten országát.

Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?

Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.

Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.

A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod [Préd. 11,5.] honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született." (János 3:3-8)

"És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt,

És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen [rész 19,14. Márk. 10,15. Luk. 18,17.] nem mentek be a mennyeknek országába.

A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában." (Máté 18:2-4)