Az emberi tévelygések elkerülése érdekében, arra indít a Lélek, hogy megírjam - lehetőleg a legrövidebben és legtömörebben, de mégis érthetően - azt, hogy mit mondott, tanított, vagyis, hogy mit üzent Mária, Jézus édesanyja az embereknek... Nézzük meg, vizsgáljuk meg a Bibliában leírtak szempontjából, vallásoktól függetlenül ezt a kérdést. Azt tudjuk, hogy egészen Jézus felnőtt koráig Mária engedelmesen megcselekedte mindazt, amit Isten rábízott, viszont a Biblia írásai szerint semmi olyasmit nem mondott, nem jelentett ki, ami az emberekhez úgy általában tanításként vagy üzenetként szólna. Az egyetlen alkalom, amikor Mária mondott valami említésre méltót az embereknek - és ez le is van írva a Bibliában - az a kánai mennyegzőn hangzott el. Sem azelőtt, sem azután nem szólt semmi üzenetértékűt az emberekhez, ami a Bibliában meg lenne írva.

De nézzük csak, hogy mi történt a kánai mennyegzőn, és mit mondott ekkor Mária, ami az emberekhez szól, a János Evangéliuma szerint:

"A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. 

Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: "Nincs boruk." 

Mire Jézus azt mondta: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám." 

Anyja így szólt a szolgákhoz: "Bármit mond nektek, tegyétek meg." 

Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért. Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel." És megtöltötték színültig. Aztán így szólt hozzájuk: "Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak." Ők vittek.

Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort." 

Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne." (János 2:1-11)

Amint az idézett részben is látható, olvasható, Mária egyetlen mondatot mondott akkor a szolgáknak, az embereknek, és ez az egyetlen mondat nagyon fontos, mert ez egy hatalmas igazság, ami nem csak az akkori emberekhez szólt, hanem ugyanúgy szól a mai emberekhez is, azaz örökérvényű igazság: "Bármit mond nektek, tegyétek meg."

Ennyit mondott, sem többet, sem kevesebbet: azt, hogy tegyük meg mindazt, amit Jézus mondott vagy mond, bármi legyen is az.

Figyeljük meg azt is, hogy Jézus - mondhatjuk úgy is, hogy - szinte nyersen és erélyesen szólt rá az anyjára, amikor asszonynak nevezve tudtára hozta azt, hogy nem az anyja véleménye szerint kell, hogy történjenek a dolgok, hanem az Atya akarata szerint: asszony, nem jött még el az én órám.

De miért beszélt így Jézus az anyjához? Csak nem akarta megbántani az édesanyját? Egyáltalán nem ezért, szó sincs ilyesmiről! Hanem sokkal inkább azért, hogy felhívja mindenki figyelmét, a Máriáét is, és minden emberét -  akik bármikor, bármilyen formában találkoznak ezzel a történettel, hogy nem Mária kell, hogy megmondja azt, hogy mi legyen, hanem Isten. Nem a Mária akarata kell, hogy teljesüljön, hanem az Isten akarata. És azért nevezte Máriát asszonynak, mert ekkor már Isten lelke által szólt Jézus, mint Isten "szócsöve". Isten szemszögéből nézve pedig Mária nem az Ő anyja, mert nem Isten anyja, hanem csak egyszerűen "asszony".

Amikor azonban megkapta Jézus Lélek által az engedélyt, a jóváhagyást az Atyától, hogy megteheti a csodát, akkor már meg is tette: borrá változtatta a vizet. Addig viszont nem. Mert Jézus nem tett soha semmi olyant, ami az Atya akaratával szembement volna. Ezért volt Ő bűntelen.

És akkor most vizsgáljuk meg azt is, hogy mi az, amit sem Mária, sem Jézus nem mondott: nem mondta egyikük sem azt, hogy csináljunk Mária-szobrokat! De még Jézus-szobrokat sem, sem semmilyen más szobrot. És azt sem mondták, hogy imádkozzunk szobrokhoz, mert ez egyenesen szembemegy Isten parancsolatával, mely szerint: 

"Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják." (Mózes 2.20:4-6)

Nem mondta azt  egyikük sem, hogy Mária bármilyen közvetítői szerepet kapott volna vagy vállalt volna valaha is, ember és Isten, vagy ember és Jézus között, sőt, Mária azt jelentette ki az embereknek, hogy azt kell megcselekedniük, amit Jézus maga mond - tehát, az emberek között és Jézus között közvetlen, személyes kapcsolat kell, hogy létrejöjjön! Nem kell, hogy legyen senki közöttük, aki közvetít: sem Mária, sem papok vagy lelkipásztorok, sem vallási vezetők vagy szektavezérek, sem senki más nem kell, hogy közvetítsen Jézus és az emberek között. 

Továbbá, azt sem mondta, nem jelentette ki egyikük sem, hogy Mária bármilyen csodatevő képességgel rendelkezne. Nem ír a Biblia sem arról, hogy Mária meggyógyított volna bárkit, amíg élt, addig sem és azután sem. Mária nem támasztott fel senkit a halálból, de mégcsak beszédeket, prédikációkat sem intézett az emberekhez. Mindezt Jézus tette meg, Isten hatalmával és erejével, nem pedig Mária!

Mária csupán annyi "szent" feladatot kapott Istentől, hogy megszülje Jézust és felnevelje, valamint, hogy tisztességes, becsületes életet éljen, amely méltó Jézus édesanyjához. Ezt Mária teljesítette is, amint az a Bibliában leírtakból kiderült. Azonban Máriának ezzel be is fejeződött a "pályafutása" ilyen értelemben, és miután távozott a Földön élők sorából, vagyis megboldogult, valószínűleg a Mennyország "állampolgára" lett ő is, mint ahogy bármely más olyan ember is, aki oda kerülhetett, Isten kegyelméből.

Tehát, akkor miért is imádkoznak Máriához az emberek, oly sokan? Miért mondják az "Üdvözlégy, Mária" című imát, és benne azt, hogy Mária Istennek szent anyja? És miért mondják azt is, hogy Mária imádkozzon értünk, bűnösökért?" Miért nem imádkozunk inkább mi magunk, közvetlenül Istenhez, a Teremtő Atyánkhoz, miért akarnánk mi azt, hogy ez az ima Márián "keresztülmenjen", és így jusson el Istenhez? Miért gondolnánk, mi, emberek, hogy ha az imánk megteszi ezt a "kerülőutat", akkor jobban célba ér Istennél, hatásosabb lesz? Talán nem inkább az őszintén alázatos szív kellene ahhoz, hogy Isten meghallgassa az imánkat, hanem inkább Mária közvetítése, közbenjárása?

Honnan származhat ez az ötlet, és miért neveznénk mi Máriát Isten anyjának? Talán azért, mert így tanították a templomban? De hiszen ez téves tanítás, tévhit! Ne mondjunk és ne imádkozzunk ilyen valótlanságot, mert akkor nem is érhet célba az imánk Istennél, ha rögtön olyasmivel kezdjük azt, ami egyszerűen nem igaz! Hiszen tudjuk, hogy Istennek nincs anyja, nem is volt soha, mert Isten örökkévaló! Ő mindig is volt, van és lesz, anya nélkül is. Őt nem kellett, hogy megszülje senki, így anyja sem lehet Neki! Mert ez csak az elbukott földi létben működik így - Istennél, a Mennyországban viszont nem! Mária nem Isten anyja, hanem Jézus földi édesanyja. Ennyi, sem több, sem kevesebb!

Ezeket a sorokat nem azért írtam, hogy Mária ellen szóljak bármi rosszat, félreértés ne essék. Mint Jézus földi édesanyjának, és, mint tisztességes asszonynak, természetesen, jár neki a tisztelet. Viszont ne ruházzuk fel őt Isteni szereppel, mivel ő nem egy isten, hiszen Isten csak egy van, a Teremtő Atya. Ugyanúgy, ahogy a többi, szenteknek nevezett emberek sem istenek, akikhez némely vallásokban imádkozni szoktak - ők is mind-mind csupán földi, halandó emberek voltak, még akkor is, ha esetleg tényleg nagy tetteket hajtottak végre. Tehát, ne imádkozzunk senki máshoz, csakis az egy igaz, élő Istenhez, mert amint fentebb, a Mózes könyvéből idézett részben is olvashatjuk: az Úr féltőn szerető Isten, ne haragítsuk tehát magunkra azzal, hogy másokat bálványozunk, isteni szerepbe helyezünk!

Amiket itt leírhattam, lehet, hogy sokakat kellemetlenül érinthet, és sokakban megütközést kelthet, hiszen, amióta csak az eszüket tudják, úgy voltak szoktatva, hogy Máriához és más "szentekhez" is imádkozzanak. De aki nem hiszi el nekem a fentebb leírt sorokat, nyugodtan nézzen utána a Bibliában! Nem is kell nekem feltétel nélkül elhinni semmit, hiszen én is csak egy bűnös, gyarló ember vagyok, senkinél sem vagyok jobb vagy különb, én is csak Isten kegyelméből élek még itt a Földön, amíg élhetek. De mindenki gondolkodjon el a fenti sorokon, és, aki nem hisz nekem, keresse meg az Ószövetségben a Mózes könyvéből fent idézett részt, majd olvassa el az Újszövetséget is, és nézzen utána, hogy tényleg, kapott-e vagy vállalt-e Mária más szerepet a fentieken kívül, vagy mondott-e, üzent-e még valamit az embereknek, vagy sem?