Éjszaka olyan álmot kaphattam a jóságos Atyánk kegyelméből, amelyben többször is Pilisszentivánra kellett utaznom, mivel ott megvettem egy házat. A valóságban azonban nem sok közöm van e településhez, viszont tény az, hogy tavaly nyáron jártam már ott 1-2 alkalommal, házat viszont nem vásároltam ott. És nem is gondoltam már rég e településre, így meg is lepődtem, hogy miért álmodtam én most róla...
Szóval, az álomban több alkalommal is Pilisszentivánra mentem autóval, és az álom szerint a lakóhelyem felől három különböző úton is meg lehetett közelíteni e települést (a valóságban nem így van, csak egy úton lehet). Volt, amikor rövidebb úton, volt amikor nagy kerülővel, és volt, amikor kisebb kerülővel. Amikor a nagy kerülő úton mentünk az autóval (nem tudom, hogy ki utazott még mellettem, de nem voltam egyedül az autóban), akkor egy kanyarnál még a földi apámmal is szembementem, aki az út másik, szembejövő sávján közeledett felém, de nem vett észre, mi pedig úgy tettünk, mintha mi sem vettük volna őt észre, haladtunk tovább az úticélunk felé.
Amikor egy másik alkalommal ismét Pilisszentivánra mentem, de egy másik útvonalon, akkor egy stoppos fiatalembert is felvettem és vittem magammal, akivel beszélgettünk utazás közben. Beszéltünk arról, hogy van még egy útvonal, de itt megyünk, mert itt rövidebb (de ez sem az az útvonal volt, amelyen a valóságban lehet arra menni). Aztán, amikor megérkeztünk a településre, a fiatalember eltűnt valahová, én pedig bementem a házba, amelyet nemrég vásároltam, és nekifogtunk 1-2 családtagommal felújítgatni a belső falait, gipszelgetni, glettelgetni, festegetni, hogy rendbeszedjük egy kicsit, mielőtt beköltöznénk.
Ennyi volt az álom, és én nem értettem a jelentését. Tulajdonképpen még most sem igazán értem, hogy mit jelenthet. Rákerestem az Interneten a település nevére, de nem találtam semmi különöset, ami említésre méltó lenne, aminek köze lehetne az álomhoz, vagy aminek hozzám köze lehetne.
Viszont találtam egyebet: mégpedig Shakespeare vígjátékát, amelynek címe: Szentivánéji álom. Ennek érdekessége pedig a mi szempontunkból nem a vígjáték tartalma, cselekménye lehet érdekes, és nem is a szereplői, hanem egészen más: a mű keletkezési ideje és körülményei, valamint a történet lejátszódásának ideje. Ugyanis, amint a Wikipedián olvasható, a mű Szent Iván éjjelén, vagyis a nyári napforduló idején játszódik. A nyári napforduló idén pedig június 20-ára, egy csütörtöki napra esik. Ami még érdekes lehet, az az, hogy a mű keletkezésének időpontja feltehetőleg 1594-1595 körül lehet, mielőtt még a közönség megfeledkezhetett volna az 1594-es év szokatlanul esős, szélsőséges időjárásáról és annak következményeiről.
Ennyit Shakespeare vígjátékáról, és igazából nem tudom, hogy mire akarta Atyánk felhívni a figyelmemet. Talán a nyári napforduló, a június 20. dátuma, vagy talán a szélsőséges időjárás az, ami érinthet hamarosan bennünket is? Lehet, hogy hozzánk is érkezik valami hasonlóan szélsőséges időjárás, mint Dubaiban amilyen volt mostanság? Nem tudom egyelőre, de ha kapok valami pontosabb megértést, akkor majd frissítem e bejegyzést, és megírom azt is.