Azt álmodtam, hogy egy templomban - talán katolikus templomban - voltam. Valami extrém szertartás folyt ott, Jézusról akartak valamit feleleveníteni a hívek számára. Volt a templomban valami színpad is. Oda vittek egy Jézusra emlékeztető kinézetű embert, aki nekem időnként olyannak tűnt, mintha holttest lenne, bár a saját lábán állt. Valami köntös volt rajta, hasonló volt a Jézus zsákruhájára. Erre a köntösre a templom szolgái, ott a színpadon, mintákat nyomtattak, úgy, hogy mindeközben az állítólagos Jézus testét mindvégig fedte a köntös, tehát nem vette le magáról a festés közben. A minta valami olyasmi csíkos minta volt, mint azok a dombornyomott, mintás hengerek, amelyekkel falfestéskor fel szokták vinni a színes mintákat a falakra. És pontosan így csinálták az álomban is: belemártották a mintás hengert először piros festékbe, és azt végiggörgették a "Jézus" köntösére. Miután ebből a piros festékből végiggörgettek egy csíkot a köntösén, meghagytak egy üres sávot rajta fehéren, majd belemártották a mintás hengert kék festékbe, és ezt is végiggörgették a köntösén, míg lett egy kék mintás csík is ugyanúgy, mint a pirosból. És teljesen körbemintázták a köntöst ily módon, ezekkel a piros, fehér és kék csíkokkal. Én is ott álltam a színpadon, a háttérben, és felháborodtam, amikor mindezt láttam. Odamentem reklamálni, és rájuk kiáltottam, hogy mit művelnek?! Ne űzzenek csúfot Jézusból! Megparancsoltam nekik, hogy azonnal cseréljék le ezt a bohócruhát tiszta, fehér köntösre, mert Jézusnak tiszta és fehér a ruhája, mert ez a lelki tisztaság és bűntelenség jelképe. Megrökönyödtek az erőteljes fellépésemen és a kijelentésemen, de gyorsan lecserélték a ruhát egy tiszta, fehér köntösre, a piros-fehér-kék mintás-csíkos köntöst pedig eltűntették valahová.

De itt nem ért véget a borzalom, mert a figyelmeztetésem ellenére, ezután hozzáfogtak még hókusz-pókuszolni is vele, mint valami sámánok. Duruzsoltak meg hadonásztak, bohóckodtak ott, egyszóval olyasmi rituálé zajlott, mintha valami szellemidézés folyna.

Én felháborodtam, és kijöttem a varázslás miatt. Az úton haladva, a szembejövő embereknek, akiknek csak lehetett,  elújságoltam, hogy micsoda varázslás folyik a templomban, ne menjenek be, mert hazugság és ámítás, ami ott történik, ne dőljenek be nekik, jobb lesz, ha kimaradnak ebből.

Aztán álmomban felébredtem az álomból, de valójában nem ébredtem fel, mert egy másik álomba csöppentem. Egy kocsiban utaztam anyámmal és egy másik nővel, aki egy ismerős volt az álomban, de valójában nem tudom, hogy kicsoda volt. Próbáltam elmesélni nekik, hogy mit álmodtam Jézussal és a templommal meg az ott zajló sámáni rituáléval kapcsolatban. De mindvégig a szavamba vágtak, nem hallgatták meg az álmot. Egymást túllicitálva, folyton belekérdeztek, így végül el is terelődött a beszéd, és én nem tudtam végig elmondani, amibe belekezdtem.

Felébredtem, most már a valóságban is, és az jutott eszembe, hogy a piros-fehér-kék csíkok Franciaország zászlójának színei, és arra gondoltam, hogy Atyánk talán Franciaországgal kapcsolatosan akar figyemeztetni valamire. De arról egyelőre nem kaptam megértést, hogy pontosan mire.

Viszont az álom kapcsán az a megértés jött Lélek által, amit már eddig is többször hangoztathattam, Isten kegyelméből, de úgy látszik, hogy még mindig nem elégszer - és ezért adta Atyánk ezt a figyelmeztető álmot, hogy ismét adjam át Atyám figyelmeztetését: Isten nincs a templomokban, senki ne ott keresse Őt, mert ott csak megtévesztés, babonákban tartás, ámítás, és varázslás történik, a hívek elbűvölése és vallásfüggőségben tartása. Nem a templomba vagy gyülekezetekbe járástól fog senkinek a lelke megmenekülni. Hanem az Atyánkkal, Krisztussal való személyes kapcsolattól. Attól, hogy ha "halljuk az Ő hangját", és megcselekedjük azt, amit tanít, amit mond, amit mutat nekünk (akár álmok által, akár megértések által, akár a Bibliából, az Evangéliumokban leírtak elolvasása és megértése által).

Miután megkaptam ezt az álmot, úgy gondoltam, hogy erről nem szükséges ismét írnom, hiszen már többször írtam erről a témáról, ezért majdnem elsiklottam felette. De Atyánk felhívta rá a figyelmemet, hogy ezt nem jól gondolom. Egy olyan cikk került az álom után, délelőtt a szemem elé, amely a pápalátogatásról szólt, és arról, hogy a magyar sztárok, akik akkor felléptek, "isteni erő" jelenlétét érezték a színpadon. Amint a címsort elolvastam, tudtam, hogy ez a cikk nem ok nélkül került a szemem elé. Atyánk figyelmeztetett ezáltal is arra, hogy ne okoskodjak, és ne bíráljam felül a fontosságát és aktualitását annak a "mindennapi kenyérnek", amelyet Ő ad.

Ezért álljon itt a bizonyság mindenki számára, aki nem annyira Istenben, hanem inkább a vallásokban, szektákban, gyülekezetekben, vagy egyszerűen csak a közösség erejében hisz: nem isteni erő volt ott a színpadon, de még a tömegben sem. Hanem a tömegszellem, a tömegmanipuláció és a tömeghipnózis ereje volt érezhető (legalábbis azok számára, akik ott voltak és éreztek bármit is - én ugyanis, hála Istennek, ott sem voltam) a résztvevők számára az egész környéken. És ez nem más, mint az a varázslás, amit álmomban láthattam: a vallások Jézus Krisztus nevében eladják a saját dogmáikat, ráerőltetik a szabályrendszereiket és hierarchiájukat a hívekre.

Az a halottnak látszó ember, aki Jézus szerepét játszotta az álomban a színpadon, magát a pápát jelképezhette. Hiszen ő az, aki valószínűleg lelkileg halott, és aki szerepet játszik a világ és az egyházak "színpadán", Krisztus földi helytartójának adja ki magát, és a befolyása, a bűvölete alatt tart rengeteg embert. Holott Istennek nem ez volt az akarata, és Jézus Krisztus sem ezt tanította. Nem az volt a cél, hogy az egyházak és a vallások nélkülözhetetlen közvetítőként beékeljék magukat Isten és ember közé, hanem az volt a cél, hogy az emberek - egyenként mindenki, aki valóban hisz Istenben - személyes kapcsolatban legyenek a Teremtő Atyával, hallják Isten szavát, Krisztust, és az Ő Lelke által vezetve éljenek és cselekedjenek. Ezért küldte el Isten a Szentlelket a Földre, Krisztus feltámadása után, hogy az Őbenne valóban hívő embereket vezesse. Isten nem alapított vallásokat, és nem egyházfőket küldött, hogy ők vezessék az embereket. 

Ezt jelenti tehát az álomban az, hogy az istentelenséget látva, feldúltan kijöttem a templomból, és figyelmeztettem az embereket, hogy ne menjenek oda be. Amint Pál apostol korábban már kijelentette:

"Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik." (Apcsel 17:24)

"És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból: Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól." (Jelenések 18:4-5)